Egyszer csak megpillantottam, aztán ...
... nem győztem kattintgatni! :)
AddThis
2010. július 19., hétfő
2010. július 16., péntek
2010. július 14., szerda
Mezei tikszem - (Anagallis arvensis)
Népi nevei: kakukterjék, tiktara, tyúkbegy, tyúkszemfű, tikharapás. A tyúkokhoz semmi köze, csupán tyúkszemnyi mérete miatt hívják így. További érdekesség, hogy virágának színe savas körülmények között piros, lúgos körülmények között viszont kék. Csak napos időben virít, különben a virág becsukódik. Ezért angol nyelvterületen a "szegény ember időjósának" nevezik.
Nevével ellentétben, madáreleségnek nem használható. Mérges! Szaponinokat tartalmaz. Oldó, izzasztó és hajtó hatása van. Nagy mennyiségben fogyasztva emésztési zavarokat, hasmenést, szapora és nehéz légzést okoz. Nem gyógynövény, de valaha az volt. Őrültség és elmezavarodás ellen használták. (Tiszta őrültség.) De javallották vizesedés, sárgaság, búskomorság, veszettség és nyavalyatörés (epilepszia, merevgörcs) esetén is.
Érdekességképp egy korabeli füveskönyves idézet: „A dühös állatoknak marásából következő halálos betegség ellen e fű kiváltképpen nagyon dicséretes. Aki tehát valamely dühös állattól megmaratott, annak sebét azonnal e fű kinyomott levével, vagy vízével mosni kell. A piros virágú tyúkszemfű hatásosabb. Vadászatban, mely kutyát a dühös vad, vagy kutya megmart, annak sebeit vízben meg kell mosni és a füvet vele meg kell etetni olyan tojásban, mely parázs alatt megsült.”
Nevével ellentétben, madáreleségnek nem használható. Mérges! Szaponinokat tartalmaz. Oldó, izzasztó és hajtó hatása van. Nagy mennyiségben fogyasztva emésztési zavarokat, hasmenést, szapora és nehéz légzést okoz. Nem gyógynövény, de valaha az volt. Őrültség és elmezavarodás ellen használták. (Tiszta őrültség.) De javallották vizesedés, sárgaság, búskomorság, veszettség és nyavalyatörés (epilepszia, merevgörcs) esetén is.
Érdekességképp egy korabeli füveskönyves idézet: „A dühös állatoknak marásából következő halálos betegség ellen e fű kiváltképpen nagyon dicséretes. Aki tehát valamely dühös állattól megmaratott, annak sebét azonnal e fű kinyomott levével, vagy vízével mosni kell. A piros virágú tyúkszemfű hatásosabb. Vadászatban, mely kutyát a dühös vad, vagy kutya megmart, annak sebeit vízben meg kell mosni és a füvet vele meg kell etetni olyan tojásban, mely parázs alatt megsült.”
Forrás: Bringás
2010. július 13., kedd
Alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)
Különféle állóvizek és lassan áramló csatornák, vízfolyások növénydús, lelassuló szakaszai egyaránt megfelelnek tenyésző helynek. Gyakori, elég nagy tömegben, többnyire szinkronizáltan, a nyár elején-közepén kikelő faj. Az időszakos, sekély vizekben többnyire nem tud kifejlődni, ahhoz nem elég gyors a lárvális fejlődése, de az egyéb felmelegedő vizeket kedveli.
Forrás: szitakotok.hu
2010. július 12., hétfő
2010. július 1., csütörtök
2010.06.28-án beléptem a tükörreflexes gépet használók táborába! Az új technikát egy csodálatos helyszínen sikerült kipróbálnom, egy hozzáértő fotós társaságában! Örülök Bringás, hogy csatlakoztál hozzám, köszönöm a tanácsokat.
Köszönöm a lehetőséget a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársainak!
(Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai osztályvezetője)
Németh Árpád
(Nyirkai-Hany, őrkerület vezető)
FHNP, Nyirkai - Hany
Bősárkány
Bősárkány
A többi fotó a "További bejegyzések"-re kattintva
2010. június 17., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)